Csallóközkürt a Csallóköz északkeleti részén, Dunaszerdaheytől keletre mintegy 6 km távolságban terül el. A település a volt Dunaszerdahelyi járás közepes nagyságú községei közé tartozik, amelyeknek valószínű alapítása a honfoglalás-kori időszakra nyúlik vissza. Nevét valószínűleg a honfoglaló egyik törzstől, KÜRT-ről kapta. Az egykori feljegyzések bizonyítják, hogy már 1138-ban létezett és egyházzal rendelkezett, valamint 1245-ből, illetve 1390-ből származó okirat is létezik, mi szerint a települést Kywyrth-nek nevezték.
Csallóközkürt névre származik az 1600-as évekből utalás, mégpedig a bírói pecséten evő községnév, a Sarlo Gedi Gyrd - Csalló Közi Kürt -, valamint a Vörösképen egykor volt felirat tanúskodik:
ISTEN DICSŐSÉGÉRE, ANTON REINDL ÉS TSALLÓKÖZKÜRTI HÍVEK SEGÍTSÉGÉVEL TSINÁLTATOTT
MDCCLXXXII
A trianoni diktátumot követően a község neve szlovák fordításban Kerť na Ostrove lett, majd 1945-től Ohrady. A község határát átszeli a Kis-Duna tőkési ága, melynek mente gyönyörű látványt nyújt, amit védett területté nyilvánítottak a folyóvízzel együtt. A vízi flóra és fauna Cousteau francia balneológus megállapítása alapján egyedülálló Európában.
Csallóközkürtön tehát adottak a körülmények a szabad strandoláshoz. Megfelelő korlátok között adottak a sporthorgászat lehetőségei, de nemcsak az Erzsébet-patakban, hanem a térség kavics- és tőzegbányáiban is.
Csallóközkürt legrégibb építménye az idők folyamán többször át- és újjáépített római katolikus templom. Templomát Szent István hagyatékaként 1138 előtt építették fából, a tornyot pedig terméskő-alapra téglából. A templom tornya az épület háromszori átépítése után valószínűleg eredeti. A toronyban 3 harang található, a legöregebb, az ún. Nagyharang 1482-ből származik. Bizonyítja ezt a rajta levő felirat:
O REX GLORIAE, VENI CUM PACE. O MARIA PIA, SIS NOBISCUM IN VIA. AMEN.
Ó DICSŐSÉG KIRÁLYA, JÖJJ EL BÉKÉVEL. Ó KEGYES MÁIA, KÍSÉRJ AZ ÚTBAN. AMEN
MAGISTER THOMA(S) MCCCCLXXXII